Ha tudtam volna, hogy
Hangod utoljára hallom,
Én ezerszer jobban,
Figyelve magamba zárom.

Ha tudtam volna, hogy
Szád utoljára csókolom,
Én könnyezve, forrón,
Félve, szomjazva csókolom.

Ha tudtam volna, hogy
Szemed utoljára látom,
Én órákon át csak
Némán, merengve bámulom.

S ha tudtam volna, hogy
Kezed utoljára fogom,
Én el nem engedem,
Csak mindörökre szorítom...