Egyedül állok, egy sötét kis úton,
Várom, hogy szívemből a fájdalom elmúljon,
De körbevesz, mint sötét hideg falak,
Csak állok egyedül az idő pedig halad,
Talán értem jött a sötétség, hogy elvigyen magával,
Küzdök a boldogtalanság hatalmas hadával,
Mert itt az idő, hogy megálljak lábamon,
De ha rágondolok hideg fut a hátamon,
Mert gyenge vagyok, egy apró kicsi lány,
Kinek szívét kínozza a sötét és a magány...