Már bánom hogy megbocsájtást nyújtottam feléd mert nem mondtad örülsz, kicsit se, hogy újra nyitottam a kaput. Nem mutattál csak közömbösséget S én ezzel akkor mit nyertem? Csak büszkeségem elvesztettem, hogy a múltat elfeledtem, amit tettél S a legnagyobb hiba: ezt ki is mutattam feléd De mit ért neked ez az egész? Nem kellett barátság sem... Hagytál engem megalázva, üresen S bár bocsánatot kértél, nem tudtad: Egy pici szív, oly hallgatag Még most is sóvárog utánad! |