Zongor�mb�l b�s dalt csalok el�,

Velem susogja a z�ldell� erd�,

S velem s�r, a szontyolodott felh�.

Egym�sra cs�sznak a f�radt dallamok,

Sz�mb�l j�nnek a f�j� �nekhangok.

B�san sz�l az �nekem �nnekem!

�tsz�ll az l�gy�v� dombokon, szikl�s hegyeken,

Hajlong� f�k k�zt lombos erd�n, s pipacsos r�teken,

�t, eg�szen �t, a r�zs�t�l illatoz� kiskerteken.

Hozz�d oda�rve, leesik megpihenve az ablakodon,

Mint messzir�l j�v�, elcsig�zott mad�r a p�rk�nyon,

Ott halkan, k�r�n bekopog, s sz�l le�lve karnisodon,

Tiszta, csillagos �j nekem a szemed,

Rebben� �lom az arcod, puha b�rsony a kezed,

Olvad� selymes a hangod, hajl� n�d a tested.

Hi�nyzol mint a levesb�l a s�, gomb a kab�tr�l,

Az �nekem s az eg�sz �letem csak r�lad sz�l!

Ha hozz�m sz�lsz, bizsereg�en �g a sz�vem,

Ha �rintesz, olvad, v�gyt�l libab�r�s testem.

Mintha �r�kk�n mindig is �gy lett volna,

Hossz�, sz�rkeruh�s napokon a h�tv�g�t v�rva,

Alkonyatt�jt a sz�lre cs�kot sz�rva,

Csendes �lmot hintek a homlokodra,

V�rva az oly �des szombatra.