Végigmegyek a szobán, melyben életem leéltem.... hát igen szép hely ez, melyben eddig éldegéltem.... És most csak állok itt, a szememből egy könnycsepp kigurul, majd már egyre több....síráson kapom magam..'ilyen nincs'-mondom EL AKAROK KÖLTÖZNI VAGY NEM? -kérdezem magamtól... szívemben túl sok érzés dúl.... Körbejárom mégegyszer a házat... Mit látok? A beomlott fal mögül egy kilógó lábat! Ott van a régi plüssmacim... Megölelem, utoljára itt..... |