Tűnő képzelet szárnyába kapaszkodok még
Bár nélküled életem keserű vég
Melyben pillanatnyi örömök cseppek a tengerben,
Múló rózsaszálak égnek még szívemen.

Arcod fénye homályba borult már
Érzelmeim látnak már csupán
Szívem mélyében, hol sebek gyógyulnak
Amik köszönhetik voltukat: Általad.

Valahol még élnek bennem a vágyak
Tovatűnt szerelem nyomain várnak,
Hogy emeld fel őket újra a magasba:
A százszínű boldog élet Mennyországába.