Mint a pillangó,úgy száll éjjelente a szerelem,
vele utazik még a kegyetlen gyötrelem.
Beleköltözik mindkettő a szívedbe,
és szerelmesen ébredsz reggelre.
De hiába érzed,hogy a legboldogabb vagy,
mert a zöld szemű szörnyeteg téged el nem hagy.
Vár a pillanatra mikor belevájhat a boldogságodba,
befészkeli magát gondolataidba.
Olyanokat tesz az ember,miket később megbán,
de néha a bűnbánásra késő az idő már,
mert elrepül a perc és vele együtt egy szerelem,
s átveszi az uralmat a gyötrelem.
Csak tőled függ,hogy melyik nyeri a csatát,
rajtad áll,hogy melyiknek hiszed szavát,
mert a szerelem és a gyötrelem ősi ellenség,
mindkettő belédfészkeli életelemét,
s ha már nagyon boldog vagy,megkezdődik a harc,
te döntöd el,kié legyen a kudarc.
Nem mondok többet,mert tudom,hogy jól fogsz dönteni,
s a gyötrelem nem fog téged ledönteni.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
