Emlékeim visszatérnek,
Akarom-e még e képet?
Akarok-e veled lenni,
Minden percben boldog lenni?

Nem tudhatom, nem érthetem,
A sors egy hatalmas nagy terem.
Sok kis szegletében sok ezernyi kérdés,
Sok ezernyi gondolat és sok ezernyi féltés.

Az életek tárháza ez,
Most kiderül, elég erős vagy-e?!
Vedd a kezedbe az életed,
Szorítsd össze a két szemed!
Ne lásd az ocsmány világot,
Csak keresd a világosságot!

Kínoznka az emlékek,
Mostmár tudom, nehéz lesz!
Bármit teszek én teveled,
Sötétségbe menetelek!

Megpróbálok újra élni,
Egyedül, és nem remélni!
Mostmár tudom, nehéz lesz,
De az életet tovább kell éljem!

De mégis...milyen lenne...?
Milyen újra együtt?
Ami széthullott darabokra,
Talán összeszedhetjük...