Ez az álom is csendben elillant, Mint mindegyik ami éjjelente bepillant. Felkelt a Nap már sütöget álmosan, Ébredek énis lassan és bágyadtan. Aludnék még és álmodnám tovább, De nem lehet ma is vár rám a világ. Hát felkelek az ágyból gondolatban veled, Kimegyek a konyhába inni egy pohár tejet. Kinyitom az ablakom, szemlélem a világot, Lemegyek a kiskertbe, szakítok egy virágot. Szirmait tépkedve válaszát várom, Szeret vagy nem szeret?- akiről szólt az álom..
|